Az eszköz

A labirintus valaha beavató ill., rituális eszköz volt, ma főleg gyógyító és önismereti célokra használják, de mediációs folyamatokban is szerepet kap. A labirintus ma a köztudatban keveredik az útvesztő fogalmával. A klasszikus (krétai) labirintus nem tartalmaz elágazásokat, útvesztőket, egy út vezet a középpontjáig és ugyanaz az út vezet ki belőle. Ez a hármasság a fő jellemzője: a befelé vezető út, a középpont, és a kifelé vezető út. Az ősi labirintus a krétainak nevezett hétkörös labirintus, melyben az út egész köröket rajzol le.

Ennek különböző formái a világ minden táján fellelhetőek. Az ókori Rómában a négyszög alakú alaprajz volt a jellemző és egy-egy negyed részt járt be az út, mielőtt tovább haladt volna. A középkor fejlesztése a 11 körös labirintus, amit a fordulók összetettebb ritmusa jellemez. Speciális labirintus a spirál (ennek altípusa a kettős spirál, ahol másik út vezet kifelé) csak egy irányba kanyarodik, ellentétben a többi labirintussal, melyekben a jobbra és a balra kanyarodások követik egymást meghatározott ritmusban. Újkori fejlesztés még a megbékélés labirintus és az istennő labirintus. A felsorolt labirintus fajták mindegyike alkalmas lehet a személyiséggel való munkára, ma talán leggyakrabban a hétkörös krétai labirintussal találkozunk ezen a területen. Szimbolikája egyetemes, a hétségre épül – 7 csakra, 7 szín, 7 hang, 7 nap, 7 bűn, 7 agyüreg, a sárkány 7 feje stb. A középkori labirintus a keresztény szimbolikával (és így energetikával) fűzi össze a labirintus ősi erőterét. Az istennő labirintus a női princípium mélyre ható megélését szolgálja. A megbékélés labirintus speciálisan két fővel működik és egymás útjának bejárása révén a másik megértésén, elfogadásán keresztül mélyíti az önismeretet, végső soron saját elutasított részeinkkel békéltet össze minket.

Labirintussal ma Magyarországon, ismereteim szerint, szabadtéren a pannonhalmi apátság arborétumában találkozhatunk, ahol egy 7 körös krétai labirintust vár minket. 11 körös középkori labirintus Únyban az Arany Rózsakereszt Szellemi Iskolájának konferenciahelyén működik. Ideiglenes labirintus Zsámbékon nőtt kukoricából, mely az űrből is jól látható volt, kialakítása közösség építő szerepet játszott. Alapvetően ezek a labirintusok nem szegélyezettek magas fallal, bár a kukorica 4 méter magasra nőtt. Az út a lényeg és nem baj, ha látszik a teljes útvonal. Ezenkívül két elhagyott kőbányát érdemes még megemlíteni, ahol építettünk ideiglenes labirintust: Budapesten a Mátyáshegy és Pilisszántón a Sziklaszinház.

Amennyiben tudtok más működő labirintusokről kérjük jelezzétek nekünk! Köszönjük.