Labyrintica

 

 

Minósz király kréta papkirálya egy áldozati állatot kért Poszeidontól, a vizek urától. Poszeidon meghallgatta a kérését és egyszer csak egy gyönyörű bika lépett ki a tenger habjaiból. Az állat olyan fenséges volt, hogy Minósz király, kréta papkirálya elcsábult szépségétől és egy másik bikát vezetettet az áldozati oltárhoz. De Poszeidon a cserét megneszelte, haragra gerjedt és bosszút forralt. Isteni fondorlattal elérte, hogy a Minosz király felesége, Pasziphaé beleszeressen a bikába és kéjben egyesüljön vele. Ennek a násznak lett a gyümölcse a bikafejű ember: Minótaurosz.

 

Minótaurosznak Minosz király egy labirintust építetett. A szörny ebben bolyongott. 7 évente szüzeket és ifjakat kellett neki áldozni. Görög föld királyságai 7 évente kiválogatta a szüzeket és az ifjakat, hogy azok hajóra szállva elhajózzanak Krétára, a labirintusba lépjenek és ott a Minótaurosz féktelen étvágyának áldozataivá váljanak. Számtalan hős indult velük, hogy fegyverrel a kezükben legyőzzék a szörnyet, de egyikük sem tért vissza a labirintusból.

 

Egyszer Thészeusz, athéni királyfi a szüzekkel és ifjakkal szintén hajóra szállt, de nem áldozatként, hanem hősként, fegyverrel a kezében indult útnak. Szíve tele bátorsággal, lelke leküzdhetetlen eltökéltséggel, akarata megrendíthetetlen. De mindez kevés, sok hős rendelkezett mindezzel mégis a szörny maga alá gyűrte őket. Thészeusz beleszeret Ariadnéba, a krétai királyleányba és az athéni hős egy fonalat kap ajándékba tőle. Jobb kezében a kétélű bárddal, szívére tett bal kezében Ariadné fonalával lép hát be a labirintusba. Így a félelmét feledve megvív Minotaurusszal, a bikafejű emberrel és legyőzve őt diadallal tér vissza.